A halójelenségek bolygónkon bárhol láthatóak, ugyan bizonyos formáik időjáráshoz vagy épp napmagassághoz köthetően jelennek meg, globális szinten mégis könnyen tudjuk gyakori vagy ritka jelenségekre osztani őket. Talán nem is gondolnád, hogy mennyire gyakran tűnik fel valamilyen haló az égen!
Voltak halókutatók, akik gondosan rögzítettek minden megfigyelést, majd ezekből kiszámították, hogy kontinensünk bármely adott pontjáról nézve (illetve a mérsékelt égöv jelentős részéről szintén) átlag hányszor jelenhet meg egy-egy halóelem. Ilyen statisztikát a hazai halómegfigyelők is készítettek korábban, amely igazolta a másutt végzett megfigyeléseket.
A gyakori halójelenségek közé a következők tartoznak, (zárójelben azzal a számmal, ahányszor láthatjuk):
22°-os haló (100)
Melléknap (73)
Érintő ív (27)
Naposzlop (16)
Zenitkörüli ív (13)
Mitől gyakoribbak ezek az elemek más halóknál? Elsősorban a létrejöttükhöz szükséges kristályok határozzák meg a kialakulás gyakoriságát. Ha valamilyen halóelemhez különleges állású vagy tökéletes formájú kristály szükséges, az könnyen érthető okból sokkal ritkább lesz, mint a hétköznapi, tökéletlen kristályokon létrejövők.
Az azonban, hogy egy jelenség gyakori, nem jelenti azt, hogy minden egyes alkalommal feltűnő. Sokkal inkább halvány, rövid ideig észlelhető, és így csak azok veszik észre, akik tudják, mit érdemes keresni az égbolton. Meglátod: minél többet figyeled ezeket a jelenségeket, annál gyakrabban észre fogod venni őket akkor is, ha nem szembetűnőek!