Fényoszlop

Napkelte vagy napnyugta körül látható oszlopszerű fényjelenség, melyet általában a nagyobb méretű lapkristályok felületéről visszaverődő fény hoz létre. Valójában nem törési jelenség, ez esetben a fény csupán visszaverődik, kialakulásának feltételei azonban oly mértékben hasonlatosak a halójelenségéhez, hogy ebbe a kategóriába soroljuk.

Naposzlop (Landy-Gyebnár Mónika)

A naposzlop elhelyezkedhet a Nap alatt vagy felett, sokszor akkor is látható, ha a Nap még vagy már a horizont alatt van. Persze nemcsak a Nap, hanem a Hold, illetve más, fényes égitestek (fényes bolygók, vagy csillagok) mentén is kialakulhat.

A jelenség szimulációjának eredménye a HaloSim szoftverrel:

Fényoszlop szimulációja
A naposzlop gyakran fordul elő melléknapok társaságában (HaloSim)

Hossza a Nap vagy a Hold esetében általában 5-10°, de ideális esetben lehet akár ennél is nagyobb, és attól függ, mennyire dőlt állású a létrehozó kristály. Színe a fényt adó égitest színével mindig azonos, mivel a kristálylapok – a periszkóptükörhöz hasonlóan – kissé ferde állásúak, csak a fénysugár útját változtatják meg, így nem bomlik a fény színeire.

Ez esetben a Vénusz fénye is elég volt ahhoz, hogy egy fényoszlop kialakuljon. Ezt akkor láthatjuk, ha az adott égitest közel jár a látóhatárhoz. (Landy-Gyebnár Mónika)

A gyémántpor-jelenség szintén látványos fényoszlopokat hozhat létre. Hazai szempontból szélsőséges hidegben (-20°C körül) különleges látványt nyújthatnak a városi közvilágítás reflektorai felett megjelenő fényoszlopok. Láthatunk azonban ilyet a sarkvidéki településeken kívül is, például a hegyvidéki sípályák világításánál.
E jelenség megfelelő páratartalom és elegendő mennyiségű kondenzmag jelenléte mellett magasabb hőmérsékleten (-5°, -10 °C) is kialakulhat.

Néha előfordul, hogy egy átvonuló alacsonyszintű vagy középszintű felhőréteg tartalmaz megfelelő állású kristályokat, amelyek azután fényoszlopokat hoznak létre. A fényoszlop színe mindig azonos a fényforráséval, így ilyen esetekben színes lámpák felett pazar színkavalkád is kialakulhat!

HAARP
Sokan írják az ilyen furcsa fényjelenségeket a HAARP számlájára. A látható fény és a rádióhullám a spektrum két különböző részén helyezkedik el. A rádióhullámok számunkra nem láthatók! (Schmall Rafael)

A jelenség érdekessége, hogy bár alapvetően lapkristályokhoz kötődik, létrejöhet oszlopkristályokon is, ez esetben a fényoszlop némiképp halványabb, és az alakja kissé eltér. Onnan tudjuk legbiztosabban, hogy oszlopkristályos naposzlopot látunk, ha a naposzlop felett a felső érintő ív is felfedezhető.

Angolul: Light pillar, sun pillar, moon pillar, Venus pillar etc.