Szivárványok

Rainbows

 

1809. szeptember 25., Losonc

„Sept. 25-én estve 9 és 10 óra között különös égi Jelenés látszott, melly ritkaságára nézve megérdemli, hogy feljegyeztessék. Az eget tsaknem egészen darabos fellegek borították el, tsupán nyugatra, a hanyatló hóld körül volt egy szeletje kiderülve. Az említett idő tájban ez esső lanyházni kezdett és nemsokára napkelet felé ’ fellegekben oly forma fény, mint a Szentek glóriája, egy nagy félkört kezdett formálni, ’s egynéhány pillanak múlva készen áll a holdvilág halvány Szivárványa. A Szivárvány kerülete egész félkör volt; mert a hold nyugtához közeledett, márpedig azt ki-ki tudja, hogy a nap is ilyenkor formállya a legnagyobb Szivárványt.”

(ismeretlen szerző, Réthly Antal gyűjtése)

A legismertebb légköroptikai jelenség biztosan a szivárvány. A legtöbb ember ismeri a jelenséget, bár pontos kialakulásáról keveseknek van fogalma. A szivárvány megjelenésének feltétele, hogy a Nap viszonylag alacsony magasságból akadálytalanul világítsa meg a vele ellentétes oldalon hulló esőfüggönyt. Ekkor jó eséllyel pillanthatjuk meg a színes ívet és a hozzá kapcsolódó kísérő jelenségeket.

 

Szivárvány számfeletti ívekkel (Goda Zoltán)
 
A szivárvány fő ívén túl megjelenhet a másodlagos ív, amely a fő ívhez hasonló, csak a színek fordított sorrendben szerepelnek benne. A két ív között látható az Alexander sötét sávja nevű jelenség. Megfigyelhetünk számfeletti íveket is a fő ív belső oldalán. Az egyik leglátványosabb jelenség a küllős szivárvány, ahol fénytörési és szórási jelenség egyaránt szerepet játszik. Ha szerencsénk van és jó időben, jó helyen tartózkodunk, akkor a tükör-, és az ikerszivárványt is megpillanthatjuk. A záporfény ugyan nem ritka, de csupán néhány éve van magyar neve.
A szivárványt egy-egy zápor alkalmával a magasból aláhulló apró, gömb alakú vízcseppeken megtörő fény okozza. Ha elegendő a fény mennyisége, a vízcseppek mérete is megfelelő, akkor egy színes félkört figyelhetünk meg a Nappal ellentétes, un. antiszoláris pont körül.
A vízcseppen áthaladva a fény kétszer megtörik és egyszer visszaverődik.

Ezzel a ponttal a szivárvány 40-42º-os szöget zár be (a szivárvány szélessége 2º). A vízcseppbe belépő fény a víz-levegő határfelületen megtörik, de fontos tudni, hogy a különböző hullámhosszúságú fényekre a víz törésmutatója eltérő, így a fény törése után különböző színű fénysugarak kicsit más szögben haladnak tovább. E jelenségnek köszönhetően láthatod színesnek a szivárványokat. Az ívek közül mindig a fő ív a legfényesebb.
A szivárvány magyar elnevezése eredetileg a "szívni" szóból ered; régen úgy tartották, hogy a tavakból, folyókból a szivárvány szívja a vizet a felhők közé. Egy csángó hiedelem szerint aki átmegy a szivárvány alatt, nemet vált, azaz nőből férfivá, férfiból nővé lesz. Az írek pedig úgy hitték, hogy a koboldok aranya a szivárvány tövében keresendő.

Honlap készítés