Alexander-sáv

Ha az égen a fő ív mellett feltűnik a másodlagos ív is, akkor megfigyelhető, hogy a fő íven belül az ég világos, a két ív között pedig sötét. A jelenséget Aphrodisziaszi Alexandrosz tiszteletére Alexander-féle sötét sávnak nevezték el, ő volt ugyanis az első, aki leírta a jelenséget ie. 200-ban.

Ragyogó fő ív, Alexander sötét sávja és jól látható másodlagos ív, webkamerán. (Landy-Gyebnár Mónika)

A jelenség magyarázata, hogy a fénysugár 42º-nál kisebb szögben kilép a vízcseppből, és ez a többlet fény hozzáadódik a háttér fényéhez. 42º és 53º között azonban a fény nem lép ki a cseppből, ezért a két ív között mindig sötét az ég. Az alábbi fotón jól megfigyelhető a jelenség.

A fő íven belül igen sok a fény, ám a két ív közé sokkal kevesebb jut. Ez az Alexander-sáv. (Landy-Gyebnár Mónika)

Ha az eső nem csak a Nappal ellentétes oldalon, hanem a Nap irányában is esik megfigyelhetjük, hogy az ég fényesebb a szokottnál. A jelenséget záporfénynek hívjuk.

 

Angolul: Alexander’s dark band