Délibábok

…az 1815. esztendő Febr. hója 13-án történt Ajtonban, amely helység magas helyen fekszik ’s feljövő nappal az írott időben Maros-Vásárhelyen keresztül egyenes léniába esik. A nap feljött vala. A föld szine ’s a nap között valami két ölnyi víz tetszett. Az idő tiszta és tsendes volt, tsak valami vékony gőz volt a föld felszínén. Napkeletre tekintvén szemembe tünt a levegőben, hozzávetőleg Maros-Vásárhely fölött két egymással beszélgető emberek ’s egy harmadik ugyanazok felé menőnek képe, aki is elmenni tetszett melletek, de kevés távoztával visszatért hozzájuk. Ezeknek mozgásaik alatt, házak, kémények, utczák azokon járó emberekkel ’s állatokkal , tornyok, templomok, ’s egyebek. Kiszólítottam feleségemet is ezen szép látomány szemléletére, ’s gyönyörködve néztük egy néhány minutáig, mig sajnálatunkra lassanként elenyészett a napnak a láthatárról való felemelkedésével – Xantus J. (Réthly Antal gyűjtése)

Délibáb a Mojave-sivatagban
Délibáb a Mojave-sivatagban (Mila Zinkova)

Mielőtt belemerülnénk a délibáb fizikai elemzésébe némi fogalmi zavart tisztáznunk kell. A magyar nyelvben és a köztudatban a “délibáb” szó az alsó és a felső állású délibábot jelenti. A szó angol nyelvű megfelelője a “mirage” pedig az összes, levegő által előidézett fénytörési jelenség összefoglaló neve. Figyelembe véve honlapunk szerkezetét, mi az utóbbi módszert választjuk, azaz “délibábok” címszó alatt tárgyaljuk az összes levegő által előidézett fénytörési jelenséget.

A halójelenségek és a szivárványok esetében a fény két, eltérő sűrűségű közeg határfelületén törik meg. Ez a délibáboknál sincs másként. A levegő hőmérséklete és sűrűsége egymással fordított arányosságban áll. Azaz két különböző hőmérsékletű közeg sűrűsége eltérő, így egymásra vonatkoztatott törésmutatójuk alapján határfelületükre érve a fény megtörik. A két különböző hőmérsékletű réteg határát inverziós felületnek nevezzük, amelynek fontos jellemzője, hogy a horizonttal közel párhuzamosan helyezkedik el. Ritkán előfordul, hogy függőleges felület mentén is kialakul inverzió, például napsütötte fal vagy szikla esetén.

A levegő által létrehozott törési jelenségek a horizonton, vagy annak közelében jelennek meg. Jónéhány jelenséget sorolhatunk ide: az alsó állású és a felső állású délibáb forró nyári napokon, kiterjedt sík területeken figyelhető meg. A lapult Nap, az etruszk váza, a zöld sugár jelenség és a Novaja Zemlja jelenségek közvetlenül a napkeltéhez, vagy a napnyugtához kapcsolódnak, néhányuk megfigyelése nem egyszerű. Meteorológiai szempontból fontos tudni, hogy hajnalban és reggel általában nyugodtabb a légkör, ezért inkább a napkelte lehet alkalmasabb e jelenségek megfigyelésére. Időjárási szempontból a szeles, nyugtalan helyzetek nem kedveznek a délibábok kialakulásának. Hazánkban a legnagyobb esély a téli hidegpárnás időszakban, valamely, a ködből kilógó hegytetőről lehet e jelenségek megpillantására.

A délibáb-jelenségek közül néhány a Naphoz kapcsolódik. A horizonton lévő, éppen lenyugvó vagy felkelő Nap fénye általában nem olyan veszélyes, de a napnyugta előtt 5-10 perccel a Nap fénye még elég erős lehet ahhoz, hogy látáskárosodást okozzon. Mindig óvatosan vizsgáljuk a Naphoz kapcsolódó jelenségeket! A fotózásuk esetén is a fényképezőgép kijelzőjén nézzük csak a Napot, soha ne a nézőként keresztül, a napkelte, napnyugta idején is, mert az ilyenkor használt teleobjektív koncentrálja azt a sugárzást, amely kiégeti a retinánkat!

A horizont közeli Hold torzulása
A horizont közelében a Nap, vagy a Hold képe torzul (NASA / Don Pettit)

A délibábok kapcsán egy fontos fogalomkörről még érdemes beszélni: a horizontról. Az ember hétköznapi értelemben azt nevezi horizontnak, ahol a föld és az ég találkozik. Valójában három különböző horizont van!
Az első a geometriai horizont, amely azt a határvonalat jelenti, amit egy légkör nélküli égitesten láthatnánk, ilyenkor nem változtatja meg a légkör fénytörése a horizonton látszó objektumok helyét. (Aki használja a Stellarium nevű planetáriumszoftvert, az ezt megnézheti, ha az alsó menüben a légkört ki-be kapcsolgatja.) A második a csillagászati horizont, ami a megfigyelő szemmagasságával azonos szintet jelenti, ennek pl. egy hegytetőn van jelentősége, hisz ez ilyenkor a mi magasságunknak köszönhetően a látható horizontnál magasabbra kerül. A harmadik maga a látható horizont, vagyis az, amit hétköznapi értelemben horizontnak hívunk.

 

Angolul: Mirage
Szleng: báb, bábozik