Ki ne szeretne a nyári reggeleken sétálni egyet, amikor még friss a levegő, dalolnak a madarak, még nincs forróság, és csillog a harmat a fűszálakon? Az ilyen időszak egy gyakori, ám mégis mellőzött jelenség megfigyelésére ad lehetőséget. Ez magyarul dicsfénynek nevezzük, és sok más tüneményhez hasonlóan ez is az antiszoláris pont körül látható. A harmatos gyep, vagy növekvő haszonnövények (különösen a fiatal gabona, vagy a repce) levelein a hajnalban kicsapódott harmat cseppecskéi csillognak, és, ha alaposabban megnézed a rétet, a fejed körül egy részen ragyogóan világos foltot látsz.
A dicsfény létrejöttéhez mindenképp cseppecskékre van szükség, amelyeket megsüt a napfény, esetleg a holdfény, ilyenkor a cseppek, amelyek a növény miniatűr szőrszálain pihennek, a fényt a levélre fókuszálják. A mögüled érkező fényforrás fénye mindenfelé szóródik a levélen, ám a fejed árnyéka körüli növényzetről e szórt fény egy része visszaverődik a fényforrás irányába. Azonban te pont ott állsz és nézed a leveleket, így ez a visszavert fény a szemedbe jut. Ez a fénylés a dicsfény.
Angol név (ami eredetileg német): Heiligenschein
A dicsfénnyel szorosan összefüggő jelenség a harmatív. Ezt a szivárvány fekvő rokonának tekinthetjük, és annyiban szükséges hozzá speciálisabb körülmény, hogy a hatmatos növényzetnek kb. egyforma magasságúnak illik lennie. Ehhez különösen alkalmas egy növekvő vetés, vagy mondjuk egy focipálya gyepe.
Bár a harmatív közepén mindig ott ragyog a dicsfény, a dicsfény körül nem mindig láthatunk harmatívet.
A harmatív különleges formája, amikor vagy egyes nagy levelű növények egyedi levelein, vagy épp egy réten lógó harmatos pókhálón pillantjuk meg. Ezt a jelenséget, a „hagyományos” szivárványhoz hasonlóan polárszűrőn át élénkebb, kontrasztosabb színekkel fotózhatjuk.
Angol név: Dewbow