Ál-délibáb

A név megtévesztő, valódi délibábbal van dolgunk. Az ál-délibáb összetett jelenség, a kialakulásához az szükséges, hogy a fény hosszú útja során többször keresztezze az inverziós légréteget, és eközben a fénysugarak helyet cseréljenek, olyasmit képzeljünk el, mint amikor három zsinórt összefonunk. A helycserének köszönhetően a kép egy része fejen áll majd, lesznek részek, amelyek láthatatlanná zsugorodnak, mások pedig megnyúlnak. Ha a napnyugtát vagy napkeltét nézzük, ezeket a részleteket nehezen fogjuk észrevenni, ám igen látványos jelenséget figyelhetünk meg! A délibáb az inverziós réteg teteje felett látható.

Ál-délibáb, jól felismerhető arról, hogy mind a Nap alján, mind a tetején leszakadó rétegek láthatóak. (Őri Ági)

A jelenséget hazánkban gyakran a téli napkelték kísérőjeként figyelhetjük meg, ilyenkor feltűnő, hogy a Nap vízszintes szeletekből áll össze, amelyeknek köszönhetően reszketeg képet mutat a csillagunk. Ilyenkor alakul ki a zöld sugárhoz hasonló vörös sugár, ám ez a Nap alján látszik, a leváló szeletek közt a legalsón.

Ál-délibáb napkelte. Jellemzőek a szeletek, illetve a Nap alján a vörös sugár, míg a tetején a zöld sugár. (Landy-Gyebnár Mónika)

Az ál-délibáb esetében egy napkelte vagy napnyugta alkalmával egymás után számos zöld sugár felvillanhat!

Lenyugvó holdsarló ál-délibábos torzulása. (Landy-Gyebnár Mónika)

A jelenség igen látványos lehet nemcsak a Nap, hanem a Hold esetében is, főként telihold vagy épp ellenkezőleg, vékony sarló esetében. A legmodernebb, igen nagy érzékenységre képes tükör nélküli fényképezőgépek kiválóan alkalmasak a Hold délibábjelenségeinek megörökítésére.

Angol: Mock mirage