Földárnyék

A Tyndall-sugarakhoz hasonló jelenség a kékesszürke földárnyék is. A különbség csupán abból adódik, hogy az előbbinél a felhők okozzák az árnyékolt területeket, az utóbbinál pedig maga a Föld. Tiszta időben napnyugta után a keleti, napkelte előtt kicsivel pedig a nyugati égbolton figyelhető meg a horizont közelében felbukkanó sötét színű, ívelt sáv. Úgy tűnhet, mintha egy távoli, összefüggő felhőzet közeledne, de valójában csak a Föld árnyékát látjuk az égre vetítve. A sáv a Nappal együtt mozog, mintha csak az egész éggömböt fordítanánk el: napnyugtakor emelkedik, napkeltekor süllyed.

Daniel López felvételén a Teide árnyéka vetül a felkelő Hold irányába, napnyugtakor.

A Föld domborzati elemei látványossá tehetik a jelenséget. A hegyek mögé lebukó Nap az égre vetíti azok árnyékát. Megfelelő körülmények esetén Magyarország felett is megfigyelhető az Alpok (alkonyatkor), vagy a Kárpátok (hajnalban) árnyéka. Ilyenkor alkonyati ellensugarakként láthatjuk a hegyek égre vetülő árnyékait.

Angolul: Earth’s shadow

Megfelelő légköri körülmények közt a Vénusz-öve ragyogó élénk rózsaszínű, nagy kontrasztot mutat az alatta látszó sötét, kékes-szürkés földárnyékkal. (Landy-Gyebnár Mónika)

A földárnyékhoz szorosan kapcsolódik, ám nem mindig feltűnő jelenség a Vénusz-öve, amely a Nappal ellentétes oldali égen a földárnyék felett látható, rózsás árnyalatú sáv.  Létrejöttéhez a távoli napnyugta (vagy napkelte) légkörben visszaverődő fénye szükséges, amely a Rayleigh-szórásnak köszönhetően a vörös felé tolódik el. A vörös és az ég kékje együttesen létrehozza a lilás-rózsás színt. Gyakori azonban, hogy ez a szín nem feltűnő, és csak a földárnyék sötét sávját látjuk.

Angolul: Belt of Venus, Venus’ belt