Világító felhő

Noctilucent clouds, NLC

Nyári este van, a Nap már rég lement, szinte teljesen besötétedett de a derengő alkonyban a nyugati égboltot neonkék felhők világítják be. A teljesen szokatlan színű, szerkezetű felhőket figyelve az az érzésed támad, hogy ezek bizony nem a Földről valók. Nos, nem is tévedsz túl nagyot!


Ritka és látványos felhő (Bizik Péter)

Ez utóbbi kijelentés ugyanis nem teljesen alaptalan. A világító felhők nem az időjárásunkat meghatározó troposzféra képződményei, jóval feljebb, 80-90 km magasságban a mezoszféra és az ionoszféra találkozásánál, azaz valahol a világűr határán születnek. Kozmikus eredetű porszemcsékre, mikrometeoritokra kondenzálódott, fagyott vízpára alkotja őket. Ezekről a vékony jégfelhőkről verődik vissza a Nap fehér fénye, amely a mezoszférán áthaladva kékes árnyalatot kap. Megjelenésükkor a Nap már legalább 6 fokkal a horizont alatt tartózkodik, így a sötét alkonyi égbolt szolgál hátterül a látványosságnak.


Júniusi alkonyokon érdemes keresned (Őri Ági)

Keletkezésük pontos megértéséhez ismerned kell a légkör rétegződését és az egyes rétegek hőmérsékleti viszonyait. A hőmérséklet a magasság csökkenésével a termoszférában csökkenő, majd a mezoszférában növekvő tendenciát mutat. A legalacsonyabb hőmérséklet a mezoszféra és a termoszféra határán mérhető. A termoszférában lassan süllyedő víz egyre hidegebb környezetbe kerül, majd elérve a mezoszféra határát létrejön a kondenzáció. Itt nagyon hideg, kb. -100°C uralkodik! Ha az  így kialakult felhő vastagsága elegendően nagy, akkor a Nap fénye láthatóvá teszi őket. Az így kialakult jégfelhők tovább süllyednek és magasabb hőmérsékletű rétegekbe érve lassan szublimálni kezdenek.


A világító felhők a mezoszférában alakulnak ki

Kialakulásuk legfontosabb feltétele, hogy víz kerüljön a mezoszférába, ez ugyanis arrafelé nem túl gyakori vegyület. Ekkora magasságba a troposzféra felhői soha nem emelkednek fel, tehát csak emberi tevékenység, vagy valamilyen természeti jelenség hatására juthat el a víz ide. A világító felhőket először 1885-ben, a Krakatau vulkán kitörése után írták le. Feltételezhető, hogy a kitörési felhő elegendő energiával rendelkezett, ahhoz, hogy elérje a magasabb légrétegeket és vizet juttasson a mezoszférába. A kitörési felhő többi összetevője, mint a vulkáni hamu tömegénél fogva nem érhette el ezt a magasságot, de a vízgőz és a vulkanikus gázok igen.


Neonkék felhők (Őri Ági)

 Az utóbbi évtizedekben megszaporodtak a sikeres észlelések. A gyakoriság növekedésének okai az emberi tevékenységben keresendők. Az űrkutatás során a rakétahajtóművek égéstermékeként jelentős mennyiségű víz kerül a mezoszférába, így minden feltétel adott lesz a világító felhők kialakulásához. A gyakoriság növekedésében szintén szerepet játszhat az üvegházhatás. A troposzféra átlagos hőmérsékletének növekedésével párhuzamosan a mezoszféra csökkenő hőmérsékletet mutat, hiszen az üvegházhatás miatt kevesebb hő tud visszajutni a világűr irányába. Az alacsony hőmérsékletű és igen száraz légréteg relatív páratartalma így emelkedik. Víztartalma persze még így sem több néhány ppm-nél. (milliomod rész) A világító felhők kialakulásának mindkét tényező kedvez.

Az éjszakai világító felhők megfigyeléséhez tiszta, vagy kissé felhős égbolt szükséges. Naplemente után 45 perccel már jó eséllyel megpillanthatod őket az alkonyi égboltot lesve. A troposzférikus magasszintű jégfelhőktől néha nehéz őket elkülöníteni, de a megfigyelés szempontjából fontos, hogy amíg a világító felhők mindig fényesebbek égi hátterüktől, addig a pehelyfelhők sosem. Ha bizonytalan vagy érdemes elővenni a fényképezőgépet, vagy egy távcsövet. A világító felhőkön nagyobb nagyításban további részletek tűnnek elő, ellenben a pehelyfelhők részletgazdagsága csökken, ha nagyítva figyeled meg őket. A harmadik azonosító jel a mozgás: a világító felhők általában jóval lassabban mozognak, mint a troposzférikus felhők és legtöbbször a mozgás iránya is különböző. A jelenség természetesen pirkadatkor is előfordulhat, de igen korán kell kelned; napfelkelte előtt egy órával már érdemes figyelni az eget.


Jellegzetes szálas szerkezet (Kovács Attila)

Magyarország földrajzi helyzete megfigyelés szempontjából nem a legoptimálisabb; a világító felhők leggyakrabban az 50. és a 65. szélességi kör között fordulnak elő. Ennek ellenére az elmúlt években többször is sikerült hazánkból megfigyelni a jelenséget és láthatod, nem is akármilyen fotók születtek! A világító felhők kifejezetten a nyári hónapokban, főleg júniusban és július első felében fordulnak elő. Érdemes hát fényképezővel és távcsővel felszerelkezve kiülnöd esténként a szabad ég alá és némi szerencsével előbb-utóbb találkozhatsz e felhőkülönlegességekkel.

.
Hullámos szerkezet (Őri Ági) (Goda Zoltán)
.
(Őri Ági) (Őri Ági)
Honlap készítés