Nap/Hold

Find more about Weather in Budapest, HU

CURRENT MOON


HAARP

Mottó: Így a 21. század elején a holnapi időjárást sem vagyunk képesek 100%-os pontossággal előrejelezni. Tényleg képesek lennénk rádióantennákkal több ezer kilométer távolságból precíziós "időjárás-támadást" végrehajtani?
Az alaszkai Gokona területén felépített kutatóállomás, a HAARP (High Frequency Active Auroral Research Program vagyis Magas Frekvenciás Aktív Sarkifény Kutató Program) a naptevékenység által a földi ionoszférára kifejtett hatásokat vizsgálja. Kiegészítő, passzív tevékenysége pedig az, hogy bűnbak. Konteós körökben ugyanis óriási divat lett a HAARP kutatóállomást vádolni szinte bármivel, legyen szó földrengésekről, aszályról, árvízről, furcsa, szokatlan felhőkről, vagy éppen a szomszéd néni fejfájásáról.

1. Mi a HAARP és mi a célja?

2. Mi történik, ha a HAARP aktív módba kapcsol?

3. A kutatóállomás környezeti hatásai.

4. Befolyásolhatja a HAARP az időjárást?

5. Létrehozhatók földrengések a HAARP segítségével?

6. Árthat-e egy élőlénynek a rádióhullám? A HAARP képes rá?

7. Befolyásolhatja a HAARP az emberi gondolkodást?

8. Hibás radarjel, mint "bizonyíték".

9. Képes-e a HAARP távoli célterületeket megtámadni?

10. Tényleg pusztító energiákat mozgat a HAARP?

1. Mi a HAARP és mi a célja?
A HAARP létesítésének gyakorlati célja az volt, hogy az ionoszféra működését tanulmányozzák. A legelső kérdés, amit ennél a pontnál egy vérbeli konteós feltesz, hogy miért akarna az amerikai hadsereg sarki fényt tanulmányozni. Nos, nem egészen erről van szó, de a látványos sarki fényt ugyanaz a naptevékenységből származó részecskeáram rajzolja az égre, amely kommunikációs zavarokat, sőt akár energiaellátási gondokat is okozhat. A helyszín kiválasztását az indokolta, hogy az alaszkai régióban a sarki fények rendszeresen jelentkeznek, jól észlelhető jelenségként kísérik a napból érkező részecskeáram földünk légkörével és magnetoszférájával való kölcsönhatását. A HAARP segítségével az úgynevezett geomágneses viharok testközelből tanulmányozhatók - már ami a rádióhullámokra kifejtett hatást illeti. E kutatások segítségével arra törekednek a tudósok, hogy olyan rádiós kommunikációt fejleszthessenek ki, ami a geomágneses viharok idején is megbízhatóan működik. Természetesen nem a kereskedelmi rádiók zenés koraesti műsoráért aggódnak, hanem elsősorban a közlekedés (légi- és tengeri) irányításáért felelő helyzetmeghatározó egységek adatforgalmáért. Mivel a közlekedésirányításnak stratégiai jelentősége is van (gondoljunk a nagy találati pontosságú irányított lövedékekre, vagy a jól ismert automata kémrepülőgépekre, ezekhez elengedhetetlen a rendkívül precíz helyzetmeghatározás), így a HAARP kutatásaiban részint az amerikai hadsereg is részt vesz, azonban nem egyedül az övék a program.


A HAARP kutatóállomás sokkal kisebb, mint sokan gondolnák.

Két részlegből áll a kutatás: a passzív megfigyelésből és az aktív rádiósugárzás viselkedésének vizsgálatából. A passzív megfigyelést úgy kell érteni, hogy a telepen elhelyezett mérőműszerekkel, vevőantennákkal folyamatosan, az év 365 napján keresztül regisztrálják a mágneses tér változásait, az ionoszféra viselkedését - a folyamatosan változó környezeti hatások tükrében. A regisztrált adatok közcélú adatok, bárki hozzáférhet ezekhez, illetve az adatok alapján igen nagy számú tanulmány jelent már meg szakfolyóiratokban.
2. Mi történik, ha a HAARP aktív módba kapcsol?
Az aktív megfigyelések során a telepen létesített rádióadók segítségével meghatározott körülmények közt kis ideig rádiójeleket sugároznak, majd ezek viselkedését vizsgálják az adott körülmények tükrében. Gyakorlatilag ez annyit tesz, hogy a vizsgálat során nem az egyébként nem tudományos precizitással működtetett átlag földi rádióadók jeleinek az ionoszférán való áthatolását, visszaverődését, elnyelődését kell mérni, hanem irányított, tudományos kísérletekben megkívánt pontosságú rádióadásokét. Az így sugárzott rádiójelek fizikai tulajdonságai tökéletesen ismertek tehát, a kísérletekből levont következtetések is hasonlóan nagy pontosságúak lesznek - vagyis a gyakorlati hasznosítás nem feltételezéseken, hanem tényenek alapul. A HAARP működésével kapcsolatosan számos, bolygónk körül keringő műhold méréseit is felhasználják a kísérletekhez, így az ionoszféra viselkedését nemcsak a felszínről, hanem a világűrből is figyelemmel kísérhetik a kutatók. A fentiekből talán kitűnhet, hogy jól összehangolt tudományos kísérleteket végeznek a rádióhullámok mérésének segítségével, ehhez azonban alapos tervezés is szükséges. A kísérleteket, amelyekben az aktív rádiósugárzást is felhasználják, jóelőre lefektetett elvek és módszerek alapján, meghatározott időpontokban lehet csak elvégezni, amikor minden résztvevő egység erre van programozva. Az ilyen aktív rádiósugárzással járó kísérleteket évekre előre lefoglalt időpontokban végzik, így lehetséges a földi műszerek és pl. a résztvevő műholdak megfelelő programozásának összehangolása. Mielőtt továbblépnénk, légkörünk felépítéséről egy rövid írást érdemes átnézni, ha valaki nem járatos ezen területen, segíti a folyamatok megértését.

Légkörünk egyik csodáját, az északi fényt a naptevékenységnek köszönhetjük (Erlend Haarberg)

3. A kutatóállomás környezeti hatásai.
A telep tervezésekor a különféle engedélyek beszerzéséhez részletes környezeti tanulmányokra volt szükség mind a létesítmény megépítése kapcsán, mind annak majdani működtetéséhez. A környezeti tanulmányok egyetlen negatív hatást találtak csak, mégpedig a telep területén lévő élővilág érintetlenségén esett károkat. Ez nem más, mint ami bármely korábban érintetlen területen folytatott építkezés során kialakul, hiszen az ott élő vadak és növények a bolygatás hatására elveszítik az élőhelyüket, ugyanez történik, ha felparcelláznak egy domboldalt és ott engedélyezik a kiskertek, hétvégi házak építését. Semmi egyéb olyan hatást nem találtak a tanulmányok során, ami az ott élő állatokra, növényekre és a közelben élő emberekre bármilyen negatívummal járna.
4. Befolyásolhatja a HAARP az időjárást?
Évtizedek óta ismert tény, hogy az időjárást helyi szinten lehet befolyásolni, erre jó példa a jégelhárító rendszerek működtetése, amelyek segítségével a kialakuló zivatarfelhőbe kondenzációs magvakként szolgáló anyagot juttatnak fel. Ennek segítségével elérhető, hogy a pusztítóan nagy méretű jég helyett egészen apró, a mezőgazdasági károkat minimális szinten tartó jég, vagy csupán eső essen - helyi szinten. Hasonló elven működnek azok a rakéták is, amelyekkel például a pekingi olimpia megnyitójára, vagy más, hasonló, sok embert megmozgató, nagy jelentőségű eseményre a várható esőzést elhárították - pusztán azzal, hogy a közelgő felhőzetet a célhelyszín ELŐTT esőzésre késztették elkerülve ezzel, hogy a célhelyszínen a rendezvény esőbe fulladjon. Itt is lokális hatásról van szó, amit csak az adott helyszín közelében lehet alkalmazni mechanikai beavatkozással, a felhőzetbe juttatott anyagokkal. Nem lehet egy felhőt rádióhullámokkal rávenni arra, hogy itt vagy ott bocsássa ki csapadékát, hiszen a rádióhullámok nem képesek kondenzációs magvakként szolgálni. Ha így volna, akkor a meteorológiai szolgálatok által világszerte használt csapadékintenzitás-mérő radarokkal is lehetne befolyásolni a csapadékot, egyszerűen, olcsón. Mi sem lenne jobb, mint egy aszályos térségre irányítani a csapadékot hozó felhőket rádióhullámokkal - ez azonban nem lehetséges. Erre nem képes a HAARP, sem a solti rádióadó, sem más hasonló létesítmény.


Egy egyszerű, lokális zivatar kialakulása is akkora energiát igényel, amely csak a naptevékenységből származhat. A már kialakult zivatarcella csapadékintenzitásába valamelyest bele tudunk avatkozni, de ez sem rádióhullámokkal történik (Goda Zoltán)

5. Létrehozhatók földrengések a HAARP segítségével?
Földrengéseket emberi hatással létrehozni szintén képesek vagyunk, ez a tény ismét olyan, amiről évtizedek óta tudomásunk van. Ahhoz, hogy egy földrengés kipattanjon, arra van szükség, hogy a felszín alatti kőzetrétegekben fizikai változások álljanak be, feszültség halmozódjon bennük, ami aztán a kőzet rugalmatlansága okán rengésekként vezetődik majd le. Ha valahol nagyszabású építkezést kezdünk, például hatalmas víztározót hozunk létre, a víztározóba kerülő óriási mennyiségű víz tömege képes az alatta elhelyezkedő kőzetrétegekre kifejtett nyomást növelni, ezzel megváltoztatni a víztározó létesítése előtti természetes egyensúlyi viszonyokat. Ilyen esetekben számtalan kisebb földrengést lehet regisztrálni a tározó környékén, ezek szerencsére általában csak a műszeres mérésekkel felfedhetőek, de néha előfordulnak nagyobb, az emberek által érzett rengések is. Hasonló a helyzet a föld alatti víztartó rétegek megbolygatásával, ez esetben a korábban a kőzetek hézagait kitöltő víz biztosította állandó (vagy közel állandó) nyomás változik meg, ha onnan kiszivattyúzzák a vizet, vagy fordítva: bepumpálják a mélybe. E nyomásváltozás hatására is hasonlóan kis erejű rengések pattannak ki. Közismert ma már, hogy a geotermikus energiát kihasználó erőművek környékén megszaporodnak a rengések, pontosan azon okból, hogy a mélybe pumpált nagy mennyiségű hideg víz megváltoztatja a nyomásviszonyokat és így a kőzetekben lévő feszültséget. Néhány, ezen ismeret híján lakott területre épített (elsősorban kísérleti üzemű) geotermikus erőművet be is zártak a kialakult rengések keltette félelmek miatt! Kérdés persze, hogy a HAARP rádióhullámaival miként is kellene előidézni a földrengéseket? Lehetséges-e megváltoztatni rádióhullámok segítségével olyan fizikai viszonyokat, mint a tömeg vagy a nyomás? Tudunk rádióhullámok segítségével odébbtenni egy bőröndöt például (ami nem túl nagy tömeg, ugye)? Nem, semmi ilyesmit nem tudunk tenni! A következő fejezetből az is kiderül, hogy miért, ugyanis egyáltalán nem mindegy, hogy egy elektromágneses sugárzás frekvenciája és hullámhossza mely tartományba esik.

Bár némely emberi tevékenység okozhat kisebb rezgéseket, azok nem rádióhullámoknak köszönhetők.

6. Árthat-e egy élőlénynek a rádióhullám? A HAARP képes rá?

A rádióhullámoknak hívott elektromágneses sugárzás egy bizonyos hullámhosszak/frekvenciák közti tartományt jelenti a teljes elektromágneses sugárzási spektrumban. Különféle frekvenciáit más- és más célokra használjuk ezek eltérő hatásai miatt. Közismert a mikrohullámú sütő, amelyben a mikrohullámok 2,45 GHz frekvenciájú sugárzás segítségével melegítik fel a sütőbe helyezett élelmet. A mikrosütő hullámai kb. 2,5-3 cm mélyen hatolnak be az ételbe, ekkora rétegben tudják kifejteni a közvetlen melegítő hatásukat. E hatás úgy jön létre, hogy a váltakozó elektromos mező az élelemben lévő dipólus molekulákat (a molekula egyik vége pozitív, másik vége negatív elektromos töltésű) megpörgetik, mivel e molekulák az elektromos mező irányának megfelelően akarnak beállni, a mező váltakozása hatására kezdenek pörögni,  egymásnak ütődnek, s ezáltal hő termelődik. Természetesen e hullámok az élőlényekbe is képesek behatolni (kb. 1,7 cm mélyen), s ott égési jellegű sérülést okozni, emiatt van a mikrosütők ajtajába építve érzékelő s emiatt képes csak csukott ajtónál üzemelni a készülék. Létezik fegyver is, ami ezen elven működik, az ADS-nek hívott "hőágyú", ez a fegyver 95 GHz frekvenciájú rádióhullámot sugároz ki a cél felé, irányított, koncentrált módon. Ez a sugárzás csak a bőr legfelső 0,4 mm rétegét éri el, beljebb nem képes hatolni, a felső réteget mintegy 44-45 fok melegre fűti fel, ez a legritkább esetben jár bármilyen sérüléssel, viszont kellően fájdalmas ahhoz, hogy a hőágyú segítségével pl. megfékezzenek egy feldühödött tömeget. Persze csak akkor működik, ha a célszemély kellően vékonyan öltözött, mivel egy vastag télikabát például túl sokat elnyel a sugárzásból ahhoz, hogy az alatta lévő embert bármi kellemetlen érzés érje. A fegyvert éles helyzetben még soha nem alkalmazták. Ez a 95 GHz frekvencia abba a tartományba tartozik, amit EHF vagyis extremely high frequency (extrém magas frekvencia) névvel illetünk, a tartomány a 30-300 GHz (vagy 10-1 mm hullámhosszban nézve). A mikrosütő és a hőágyú példáján láthattuk, hogy az alacsonyabb frekvencia (mikrosütő 1,7 cm) mélyebben hatol be az élő anyagba, a magasabb frekvencia sokkal kevésbé mélyen (hőágyú 0,4mm). Ez a tartomány az, amiben a mikrohullámú adattovábbítás is történik, például telefon, internet továbbítása olyan területekre, ahová a vezeték kiépítése gazdaságilag nem rentábilis, ennek az adattovábbítási módnak hátránya az, hogy például erősebb esőzés, sűrű köd vagy havazás során a jel oly mértékben szóródni fog, hogy az adott célállomáson már gyakorlatilag használhatatlanul gyenge lehet. Láthatjuk, hogy ennek az oka az, hogy a levegőben lévő eső/hó szemcsék mérete kb. azonos tartományú a sugárzott rádióadás hullámhosszával. (Ugyanilyen hatása van pl. egy vulkánkitörés hamuhullásának is, erre kiváló példa a Merapi 2010. őszi kitörése, amikor a helyi mentőalakulatok és a polgári védelem céljára használt amatőr rádiós kommunikációjában bekövetkező jelváltozásokból, adás gyengüléséből, sistergésből, recsegésből lehetett tudni, hogy a hegy mely részén van éppen hamuhullás.)


Ha megnézzük a spektrumot láthatjuk, hogy hullámhossza alapján a lámpafény sokkal "veszélyesebb" az emberre, mint a rádióhullám. (nasa.gov)

A rádiósugárzás hullámhossza és a testbe való behatolása tehát ismert összefüggésben áll, a HAARP projekt keretében ELF (extra alacsony frekvenciájú) 3-30 Hz tartományú sugárzást használnak, (alapvetően ezt a frekvenciatartományt a tengeralattjárókkal való rádiós kommunikációra használják) melynek hullámhossza 100.000 - 10.000 kilométer, azaz NAGYON sokkal több, mint az emberi test mérete, ergo nincs fizikai hatása a testre, úgy megy át rajta (ha a test a sugárzás útjában van), hogy sem a sugárzás a testre, sem a test a sugárzásra nincs hatással. Az ELF mellett a HF (high frequency - magas frekvenciájú) rádiótartományban működik még a HAARP, ez esetben 3-30 MHz (100m - 10m hullámhossz) az érintett frekvencia. Bizonyára sokak előtt ismert, hogy ugyanezt a tartományt használjuk a hétköznapi mobilkommunikációban: CB-rádiókban, walkie-talkie-kban, nagy távolságú repülési- és légvédelmi radarokban, ezt használják a bolti áruk megjelölésére ráerősített lopásgátlókban, tenyészállatok azonosító bilétáiban és még számtalan egyéb hétköznapi esetben találkozhatunk vele. Ha a HAARP sugárzásától fél valaki, akkor a felsorolt hétköznapi eszközöktől - melyekkel minden bizonnyal valóban kapcsolatba kerül - miért nem tart?


Sokan írják az ilyen furcsa fényjelenségeket a HAARP számlájára. A látható fény és a rádióhullám a spektrum két különböző részén helyezkedik el. A rádióhullámok számunkra nem láthatók! (Schmall Rafael)

7. Befolyásolhatja a HAARP az emberi gondolkodást?
Az összeesküvés-elméletekben arról ejtenek szót, hogy az emberi agy elektromos hullámai (amelyeket az EEG berendezésekkel mérünk és jól ismerünk és bizonyos neurológiai állapotok, betegségek kiválóan diagnosztizálhatóak segítségükkel) ebben a tartományban vannak, így az elmélet hívei szerint hasonló hullámokkal befolyásolhatók is. Már csak az a kérdés maradt akkor nyitva, hogy hol van az emberi szervezetben az elektromágneses hullámok vételére alkalmas berendezés? Mi célból építünk akkor antennákat a rádiós kommunikációs eszközeink számára, ha az agy közvetlenül képes lehet felfogni a rádiójeleket? Szól a fejünkben a Kossuth-rádió? Tudunk az agyunkkal telefonálni? De tegyük fel, hogy ez lehetséges volna valami, ma még ismeretlen úton. Így már csak az a kérdés, hogy az emberi szervezet miként választja szét a különböző kommunikációs csatornákat, és miért értelmezi az egyiket, és nem a másikat? Értsd: ha a HAARP sugárzásával befolyásolnak, akkor miért nem befolyásolnak a dunai hajók vízmélység-mérési jelentéseivel, vagy valamely kereskedelmi rádióban leadott slágerrel? Talán sokak számára ismerős, hogy a rádiós frekvenciák elosztását komoly tervezéssel lehet megoldani, nem megengedett, hogy egyazon frekvencián több adó is sugározzon, mivel ezek jelei így zavarják, gyengítik egymást. A mobiltelefonok és egyéb, adat- és jelátvitelre használt rádiós frekvenciák hasonlóképpen zavarják egymást: ha valakinél rádiós kapcsolaton érkezik az internet a házba, nem ritka, hogy egy másik rádiós jel zavart kelt, megszakítja az adatátvitelt, sávszélesség-ingadozást idéz elő. Ugyanez kicsiben is követhető, ha pl. wifi routeren osztjuk a családtagok közt az otthoni internetkapcsolatot, ez esetben is gyakran előfordul, hogy megszakad a jelfolyam, vagy egy szomszédnál üzemelő másik wifi eszköz bezavar a mi adataink áramába. A lakás különböző részein eltérő a rádiós jel erőssége attól függően, hogy hol van esetleg valami berendezésnek, építészeti megoldásnak (pl. falba épített fémhálók, rácsok) árnyékoló hatása. Olyan munkahelyeken, ahol a külső rádióadások kiküszöbölése létfontosságú a pontos munkavégzés szempontjából (nem az lenne a gond, hogy valaki munka közben hallgatja a Petőfit, hanem az, hogy a rádióhullám a használt, érzékeny műszereket zavarja), a munkaterületet speciális rádió-árnyékoló eszközökkel védik, ez gyakorlatilag ugyanolyan, mint a mikrohullámú sütő ajtajába épített fémrács, aminek köszönhetően a készülék belsejéből nem tud kijutni a sugárzás. A 20-as évek HAARP-ja: Hiszed, vagy sem, száz évvel ezelőtt a rádiót vádolták meg azzal, amivel napjainkban a HAARP-projektet, azaz az emberi gondolkodás manipulálásával.
8. Hibás radarjel, mint "bizonyíték".
Nem mindenhol van azonban lehetőség a hasonló védelemre, így például a meteorológiai csapadékradarok esetében sem, hiszen ezek pontosan a környezetből visszaérkező radarekhók alapján számítják ki, hogy egy adott csapadéktömb milyen intenzitású esőt produkál. Ha egy ilyen eset kapcsán zavaró rádiósugárzást is vesz a radar vevőegysége, az eredményül kapott kép igen megtévesztő lehet! Erről az Országos Meteorológiai Szolgálat jelentett meg egy rövid cikket: Időjárási radarok zavarjelenségei Magyarországon. Hasonló okból kialakuló radarjel-hibák természetesen más területeken is vannak a világon, ennek számos példáját említik a HAARP-összeesküvés hívei különféle interneten terjesztett spekulációikban. A kerek, különböző szabályos mintázatot mutató struktúrák hasonlóak világszerte, ez azonban nem azért van, mert a HAARP azonos "besugárzással" próbál befolyást gyakorolni a világ különféle helyszínein, hanem azért, mert a meteorológiai radarok techológiája azonos világszerte - a jel feldolgozásában, finomításában, szűrésében vannak különbségek. Ilyen és ehhez hasonló jelhibákat már sok évtizeddel a HAARP megépítése előtt is észleltek, ekkor még elsősorban a radartechnika katonai felhasználása kapcsán.


A meteorológiai radarokat sok jel zavarhatja, ezért jelük szoftveres szűrésen megy keresztül. (OMSZ)

Az időjárási radarok esetében a szoftveres szűrés (lásd a fentebb linkelt OMSZ cikk) hivatott a más rádiósugárzók által adott hamis jeleket kiszűrni. Ha azonban belép egy új, korábbról nem ismert rádiósugárzó az adott radar körzetében, akkor az erre még nem felkészített szűrő sem képes annak a hamis jeleit levonni a valós jelekből, így fordul elő időről időre, hogy a világhálón szabadon hozzáférhető radarképek közt szabályos mintázatokat fedezhetünk fel. Egy kis logikával arra is rájöhetünk könnyedén, hogy amennyiben a HAARP sugárzása hozná létre ezeket a fura megjelenésű radarképeket, az összeesküvésben részt vevő szervek időben tudnának az adott térségben dolgozó állami meteorológiai szolgálatok felé kellő információt adni, aminek segítségével ezek a fals jelek SOHA nem kerülnének a nagyközönség "értő" szeme elé. Mindezt összefoglalva, az azonos frekvencián működő rádióhullámot használó műszaki berendezések egymást zavarhatják, de az embert kevésbé. Az emberi gondolkodás manipulálására van egy sokkal hatékonyabb - a látható fény spektrumában működő - eszköz, a televízió...
9. Képes-e a HAARP távoli célterületeket megtámadni?
Tételezzük fel, hogy van ilyen törekvés és a HAARP ionoszférába irányuló rádiósugárzása segítségével akarunk valamit a bolygó túlsó felén elérni, megcélozni. Ennek a technikai megvalósításához egy aprócska akadályunk lesz csupán: a légkörünk nem konstans, mindegyik magassági rétege folyamatosan mozog, áramlik (szelek), emelkedik-süllyed (napsugárzás, napszél hatására duzzad vagy összemegy). Ezt a mozgást semmilyen jelenlegi technikával nem tudjuk mérni még egy adott pillanatra vonatkozóan sem, mivel egy olyan nagy léptékű dinamikus rendszerről van szó, ami erőforrásaink számára elérhetetlen feladatot jelent! Ha az egyszerű időjárás előrejelzésre gondolunk, ami pusztán a felszíntől alig 10-15 km magasságig terjedő légréteg viselkedését hivatott előre megbecsülni, s ismerjük azt, hogy ez az egyszerűnek tűnő feladat is milyen sok nehézségbe ütközik hiába a szuperszámítógépekkel lefuttatott bonyolult előrejelző modellek, hiába a megszámlálhatatlanul sok betáplált mérési eredmény, egyszerűen nem tudunk tökéletes előrejelzést készíteni egy adott hely egy adott időpontjára. Minél közelebb vagyunk időben a mérések eredményeinek begyűjtése s a modellek számításainak lefutása tekintetében az adott, előrejelezni kívánt időponthoz, annál nagyobb pontosságú az előrejelzés. De egy összehangolt "támadáshoz" ennél SOKKAL több kellene. Nemcsak a troposzféra különféle fizikai mennyiségeit kellene folyamatosan és igencsak sűrű rácspontokon mérni, hanem a teljes, többszáz kilométeres vastagságú földi légkörét! Az ionoszféra állapota nagyban függ a napszél, a világűrből érkező sugárzások mennyiségétől, energiájától, így nem lenne elég a földi környezet mérése, hanem legalább a Föld és a Nap közti régió hasonlóan sűrű rácspontú mérései kellenének ahhoz, hogy egy adott - és mindenképpen közeli - időpontra meghatározhassuk a HAARP és a kívánt felszínre vetített pont közti várható légköri viselkedést, MINDEN magasságban! Ahhoz, hogy a HAARP sugárzását elméletben egy meghatározott pont fölé lehessen juttatni, ismerni kell az ionoszféra tágulását, a benne folyó vertikális mozgásokat PONTOSAN. Ezen felül ismerni kell a kívánt célterület környékének PONTOS időjárási alakulását.
10. Tényleg pusztító energiákat mozgat a HAARP?
Külön kérdés az, hogy a világűrből az ionoszférába érkező sugárzás energiája milyen mértékű a HAARP általi "besugárzáshoz" képest. A Napból bolygónkra évente 3.850.000 exajoule energia érkezik, ez napi szintre visszaszámolva kb. 10.548 EJ. Az egész világ teljes évi energiafelhasználása mindössze 474 EJ, vagyis naponta kb.1,2 EJ (2008-as adat). Ebben az összegben benne van a HAARP által felhasznált energia is… A 474 EJ energiafelhasználás mintegy 15 TW (terawatt, 1013 W)-nak felel meg. A HAARP egy alkalommal, ha teljes energiabedobással üzemel, 10 MW (106 W) fogyasztású, az energiahatékonysága 45%, vagyis 4,5 MW sugárzódik a felsőlégkörbe. A besugárzás igen rövid ideig tart (részint a nagy energiaigény miatt), de így is láthatjuk, hogy mennyire elhanyagolható mennyiségű akár az emberiség energiafelhasználásával hasonlítjuk össze, s még szembeszökőbb, SOK NAGYSÁGREND különbség van a Napból érkező energiával szemben. Az esélyünk az ilyen besugárzás segítségével végrehajtott bármilyen légköri módosításra kb. egyenlő azzal, mintha a Kínai Nagy Falat egy kolibri tollpihéjével akarnánk lerombolni.

Nos, itt a legkoroptika.hu oldalain nekünk nem tisztünk, hogy megállapítsuk, létezik e olyan gonosz háttérhatalom, titkos szervezet, amelynek célja, hogy megmozgassa alattunk a földet, aszállyal, vagy épp pusztító viharral sújtson le ránk, esetleg gondolataink befolyásolásával irányítsa tevékenységinket. Egy azonban biztos: ha létezik és egy kicsit is ért a fizikához, biztosan nem a rádióhullámokat használja gonoszkodásra!

 

(Landy-Gyebnár Mónika írása)

Honlap készítés