Nap/Hold

Find more about Weather in Budapest, HU

CURRENT MOON


Chemtrail

Habár a Chemtrail-konteó manapság rendkívül felkapott, tudnod kell, hogy nem újkeletű, legalább 20 éves elméletről van szó. Az elmélet szerint a légiközlekedésben előforduló repülőgépek egy része mérgező vegyianyagokat juttat a légkörbe, amelynek célja az időjárás befolyásolása, vagy népességszabályozás, művelői pedig számunkra láthatatlan háttérhatalmak. Szeretnénk leszögezni, hogy mindez csupán összeesküvés-elmélet és semmi valóságalapja nincs! Azt is szeretnénk nyilvánvalóvá tenni, hogy ezen írás nem a fanatikus hívők meggyőzésére készült, csupán a tudománynak kívánunk szót adni, amely a chemtrail-konteó berkein belül teljesen a háttérbe szorult. Mivel a témával foglalkozó blogokat és közösségi oldalakat elárasztják a "hiteles" bizonyítékok és magyarázatok, ezeket vesszük most sorra, hogy egyesével cáfoljuk meg őket. Mivel jelenleg a legkoroptika.hu oldalait böngészed, ezért számíts rá, hogy elsősorban a meteorológia és a légkörfizika lámpáival világítjuk meg a témát. Ha egy kicsit is bizonytalan vagy a témában, tarts most velünk!


(Őri Ágnes)

0. állítás: A repülőgépekről nagy magasságban történő permetezés irányítói számunkra láthatatlan háttérhatalmak.

1. állítás: Az ember célja az időjárás manipulálása, a globális felmelegedés megfékezése. A chemtrail-tevékenység erre szolgál.

2. állítás: A chemtrail-tevékenység népirtás. Sokan vagyunk a bolygón, a "háttérhatalmak" így kívánják csökkenteni a Föld lakosságát.

3. állítás: Régen nem volt ennyi kondenzcsík az égen és nem maradtak meg ilyen sokáig, mint napjainkban.

4. állítás: A "vegyi csíkok" időnként megszakadnak, ilyenkor tartályt vált a permetező repülőgép.

5. állítás: Ha a repülőgépek légifolyosókon haladnak, akkor a megmaradó kondenzcsíkoknak egymáson kellene lenniük. Ezzel szemben gyakran látni, hogy az égen a csíkok nagy összevisszaságban, vagy időnként szinte szabályos rácsot alkotva láthatók.

6. állítás: Fényképek bizonyítják a vegyi permetezés felhőoszlató hatását.

7. állítás: A permetező gépek aluminiumot juttatnak a légkörbe. Mérési eredmények bizonyítják, hogy az aluminium nagy mennyiségben van jelen a környezetünkben.

0. állítás: A repülőgépekről nagy magasságban történő permetezés irányítói számunkra láthatatlan háttérhatalmak.

Cáfolat: Ezzel az állítással nem szeretnénk sokat foglalkozni, mert nem ránk tartozik. Bármerre olvasunk, hallunk a témában, soha nem találunk konkrétumokat erre vonatkozóan, tehát az állítás nem is lehet hiteles. A gonoszok legtöbbször amerikaiak, zsidók, kínaiak, szabadkőművesek, illuminátusok. Lépjünk inkább tovább és vizsgáljuk meg az elmélet további pontjait!

Szabadkőműves jelkép (Wikipedia)

1. állítás: Az ember célja az időjárás manipulálása, a globális felmelegedés megfékezése. A chemtrail-tevékenység erre szolgál.

Cáfolat: Ez az egyetlen olyan állítás, amelynek minimális valóságalapja van, ezért is vettük előre. Az ember régóta szeretne beavatkozni az időjárás folyamatába és az elmúlt száz évben történtek is erre vonatkozó kísérletek. Sőt mi több, történik ilyen tevékenység napjainkban is! De mennyire másként hangzik, ha azt mondom: "Manipulálják az időjárást Magyarországon!", mintha azt mondanám "Korszerű jégelhárítás működik Magyarországon.". Pedig a két mondat mögött ugyanaz rejlik.

A globális felmelegedés problémájára felmerülő egyik gondolat az volt, hogy a légkörbe juttatott anyagokkal megszűrhetjük, esetleg visszeverhetjük a napfény egy részét. Az elmélet jórészt elmélet maradt, inhomogén légkörünk alkalmatlan arra, hogy tartósan és irányíthatóan a levegőben tartsunk bármilyen anyagot. Gondoljunk csak bele, hogy a teljesen természetes vízpára koncentrációja is mekkora értékek között mozoghat a légkörben. 

Az egyetlen régóta zajló és mérhető hatású beavatkozás a jégelhárítás, amikor valamilyen módon kondenzmagokat juttatnak a zivatarfelhőbe, ahol ennek hatására kevés, nagy jégszem helyett, sok, apró keletkezik, amelyek jelentős része elolvad, mire földet ér. Ma hazánkban a Dél-Dunántúlon folyik jégelhárítás.

Talajgenerátor, a jégelhárítás egyik eszköze. (nefela.hu)

2. állítás: A chemtrail-tevékenység népirtás. Sokan vagyunk a bolygón, a "háttérhatalmak" így kívánják csökkenteni a Föld lakosságát.

Cáfolat: Rögtön az elején felmerül a jogos kérdés: Miért így? Ennél látványosabb formája a tömeggyilkosságnak talán nincs is! Feltűnő és a legkevésbé sem irányítható. Ha Budapesten szörnyülködve figyeled az égen a "gyilkos csíkokat" jusson eszedbe, hogy azok közel 10 km magasan vannak a fejed felett. Hazánkban az év bármely napján egy 10 km vastag légrétegben többféle irányba és erősséggel fúj a szél. Az sem kizárt tehát, hogy a kondenzcsíkod Romániában ér majd földet, már amennyiben földet ér és nem kavarog még beláthatatlanul hosszú ideig a légkörben. Bár a vegyszerek, szennyezőanyagok egy idő után kihullanának a légkörből, ha vízoldhatók, akkor az esőcseppekben oldva, ha nem vízoldhatók a kemikáliák, akkor pedig kondenzmagként, de előbb-utóbb a csapadékkal földet érnének és a felszíni, vagy felszín alatti víztestekbe szivárognának. Tehát már lehoztuk a földre azt a sok mérget, de még mindig nem ért el a célszemélyhez, az emberhez.

A népirtásnak sokkal hatékonyabb és láthatatlanabb módjai vannak, amire persze nem kívánunk itt ötleteket adni. Az irányíthatatlan "vegyi permetezés" könnyen visszaüthet a kitalálójára, ha a szél éppen rossz irányba sodorja a mérget. Érdekes példa a csernobili atomkatasztrófa, ahol a keletkezett radioaktív felhő nem közvetlenül jutott el hazánkba, hanem Fehéroroszországon, Svédországon és Lengyelországon keresztül, azaz jó nagy kerülővel ért el hozzánk. Ráadásul nem csak ebben volt szerencsénk, hanem hazánk földrajzi adottsága, medence jellege miatt is. A környező országokban a nagy hegyek miatt jóval nagyobb dózist lehetett mérni a kihulló csapadékban. Nagyjából ennyire lenne irányítható és kiszámítható egy chemtrail-felhő mozgása...


A csernobili radioaktív felhő mozgása (youtube.com)

3. állítás: Régen nem volt ennyi kondenzcsík az égen és nem maradtak meg ilyen sokáig, mint napjainkban.
Cáfolat: Az állítás első része voltaképpen igaz, kétszáz éve még egy árva csíkot sem lehetett látni az égen... Mára a légi közlekedés igencsak fontossá vált, repülőgépek ezrei húznak el felettünk nap mint nap, tehát evidens, hogy a kondenzcsík is több. Az állítás második része azonban határozottan hamis, ugyanis a kondenzcsíkok láthatóságát az égen csak az aktuális időjárási paraméterek határozzák meg.
Régen nem volt? Nem maradt meg sokáig? LIFE magazin, 1940.
Hogy ezt megértsd, ismerned kell a felhőképződés folyamatát és a repülőgép égéstermékének összetételét. Egy felhő kialakulásához két összetevőre van szükség: kondenzmagra és kondenzálódó anyagra, ez utóbbi szinte mindig a víz. Ha elegendő kondenzmag és megfelelő mennyiségű vízpára van jelen a légkörben, kialakul a felhő. A repülőgépek üzemanyaga vízzé és szén-dioxiddá ég el. Az égéstermék tartalmaz még némi kén-, és nitrogénoxidokat, továbbá valamennyi kormot. Ez utóbbi például remekül megfelel kondenzmagnak, tehát a víz és a kondenzmag megvan a jelenség kialakulásához. Más nem is kell, a kondenzcsík kialakul. Azonban előfordul, hogy szinte azonnal el is tűnik. Ennek oka egyszerű: ha az adott légköri rétegben magas, vagy közel 100% a páratartalom, a megjelenő kondenzcsík sokáig látható marad, akár órákon át megfigyelhető, amint lassan szétterül. Ha azonban a levegő száraz, a kondenzcsík szinte azonnal eltűnik, hiszen a kondenzálódó víz rögtön el is párolog. Mindez nem függ az évszaktól, a hazánkban jellemző téli, párás, ködös időjárás néhány ezer méterrel feljebb már nem tapasztalható. Tehát az év bármely szakában előfodulhatnak tartósan megmaradó, vagy gyorsan elillanó kondenzcsíkok.
Érdekes jelenség, amikor a fent leírt eseteket egyszerre figyelheted meg: látszólag egymás mellett repülő gépek közül az egyik mögött megfigyelhető kondenzcsík, a másik mögött pedig nem. Ennek oka egészen egyszerű: nem azonos magasságban repülnek.


A fotón látható két repülőgép eltérő magasságban repül: a kondenzcsíkot húzó gép repülési magassága 11.000 m, a másik alacsonyabban, 9.000 méteren repül. Az anyagkibocsátásukban nincs különbség.

Általában a magasabb légrétegek tartalmaznak kevesebb vízpárát, de ez nem minden esetben igaz. Tehát előfordul, hogy a fejed felett látható gépek közül néhány hosszabb-rövidebb kondenzcsíkot húz, néhány mögött pedig nem látszik semmi. Mivel a befolyásoló tényezők a légkör fizikai paraméterei, a kondenzcsíkok várható megjelenése előrejelezhető. Ha számítana bármit is mindennapi életünkben, hogy éppen mennyi csík van a fejünk felett, akkor az esti híradó végén biztosan meghallgathatnád a következő napok kondenzcsík-előrejelzését. Sőt, mi több ezt a jelenséget már 60 évvel ezelőtt egy H. Appleman nevű tudós jól modellezte és az alábbi diagrammon be is mutatta.


Az Applemann-diagramm: a légnyomás, a hőmérséklet és a páratartalom változói alapján előrejelezhető a kondenzcsíkok megjelenése. Kattints a nagyításhoz! (forrás: nasa.gov)

4. állítás: A "vegyi csíkok" időnként megszakadnak, ilyenkor tartályt vált a permetező repülőgép.

Cáfolat: Hidd el, hogy a légkörünk nem egy homogén gáztömeg! Horizontálisan, vertikálisan és időben is változó. Az előző pontban elmondtuk, hogy az adott időjárási körülmények hogyan befolyásolják időben és térben a kondenzcsíkok megjelenését. Egy repülőgép útja során változtatja a repülési magasságát, de az is előfordul, hogy adott magasságban maradva halad át hidegebb, magasabb relatív páratartalmú, vagy épp szárazabb légtömegeken. Ilyen esetekben időnként eltűnhet mögötte a kondenzcsík, majd ismét megjelenhet úgy, hogy közben a kiáramló gázok, égéstermékek mennyisége és összetétele nem változik.
5. állítás: Ha a repülőgépek légifolyosókon haladnak, akkor a megmaradó kondenzcsíkoknak egymáson kellene lenniük. Ezzel szemben gyakran látni, hogy az égen a csíkok nagy összevisszaságban, vagy időnként szinte szabályos rácsot alkotva láthatók.
Ez az állítás ismét egy homogén, mozdulatlan gáztömegként értelmezi a légkört. Ez azonban soha nincs így. A felettünk elhelyezkedő légtömegek folyamatos mozgásban vannak, a különböző légrétegek pedig eltérő irányban és sebességgel mozoghatnak. Ha elhúz a fejed felett egy gép, az általa húzott csík a levegővel együtt elmozdulhat és rövid idő alatt akár nagyobb távolságot is megtehet. Mire a legközelebbi gép elhalad ugyanazon a légifolyosón, addigra az előző gép csíkja odébb vándorolhat. Ha a szél iránya és erőssége egy ideig nem változik - ez nagy magasságokban bizony előfordul - akkor a kondenzcsíkok sokaságában akár szabályosság is felfedezhető: csíkos, vagy rácsos mintázatot láthatsz.
A jobboldali szimulált ábrán csupán két, egymást keresztező légifolyosón haladnak a gépek eltérő időben. A rácsos mintázat úgy alakul ki, hogy a következő gép érkezéséig az előző által hátrahagyott kondencsík elmozdul. Ezt a szimulációt mozgásban is megtekintheted, ha a képre kattintasz.

A szimulátort a contrailscience.com készítette.


Ha egy légifolyosó közelében élsz gyakrabban találkozhatsz kondenzcsíkokkal
(Landy-Gyebnár Mónika)
6. állítás: Fényképek bizonyítják a vegyi permetezés felhőoszlató hatását.
Itt szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy az elmélet hívői még abban sem tudnak megegyezni, hogy a gonoszok bennünket próbálnak kiirtani vegyszerekkel, vagy az időjárásunkat kívánják irányítani. Szeretnénk leszögezni, hogy az emberi tevékenység hatása bolygónkra, légkörünkre és klímánkra nem vita tárgya! Hatással vagyunk világunkra és ez a hatás negatív. Az ember által felszabadított és körforgásba juttatott szén, az üvegházhatást fokozó és az ózonréteget roncsoló gázok, a környezetünkbe engedett tisztítatlan szennyvizek, valamint a földi bioszféra pusztítása komoly hatásnak tekinthető. Ez a hatás azonban gazdasági érdekeknek, a nem fenntartható fejlődésnek és az emberi nemtörődömségnek tudható be. A passzív hatást jól mutatja ez a fotó a jobb oldalon, amely első ránézésre ijesztő lehet és - bár a jelenség eredete kétségtelenül mesterséges - csupán a légiközlekedés passzív "mellékterméke"

(Őri Ágnes)

A fotón egy érdekes jelenség látható, amelyet lyukfelhőnek hívunk. A légiközlekedés hatására jelenik meg és egy igen összetett fizikai jelenség. Nézd meg jól a fotót. Az égen látható természetes felhőképződmények a cirrocumulusok, amelyeket bárányfelhőknek is neveznek. Fontos jellemzőjük, hogy nagy horizontális és kis vertikális kiterjedéssel bírnak, ami azt jelenti, hogy vékony rétegben terülnek el az égen, átsüt rajtuk a Nap. Túlhűlt vízcseppekből állnak, azaz a felhőket alkotó víz hőmérséklete jóval 0°C alatt van. A víz akár -40°C körüli hőmérsékletre hűlhet anélkül, hogy megfagyna. Ha az adott légköri rétegben nincsenek erős légmozgások, a víz folyékony marad. Ám amikor egy repülőgép áthalad a felhőrétegen, a turbulens légmozgás hatására a túlhűlt víz azonnal megfagy. A jégkristályok gyorsan növekednek és egy idő után süllyedni kezdenek. Ez a jelenség akár havazást is kiválthat és néhány cm hó is összejöhet belőle. A fenti fotón a repülőgép nem csupán áthaladt a cirrocumulus-rétegen, hanem vele egy szinten haladt és egy olyan nyomot hagyott maga után, mint te, ha magas fűben jársz. A fotón látható szálas kondenzcsík jégkristályai részben a bárányfelhők maradéka, részben pedig a repülőgép égésterméke. Permetezésről szó sincs!
7. állítás: A permetező gépek alumíniumot juttatnak a légkörbe. Mérési eredmények bizonyítják, hogy az aluminium nagy mennyiségben van jelen a környezetünkben.
Tekintve, hogy az alumínium a földkéregben előforduló harmadik leggyakoribb elem, annyira talán nem is meglepő, hogy szinte mindenhol kimutatható körülöttünk. Emögött azonban nem kell permetező gépeket feltételezni, habár azt be kell látnunk, hogy a repülőgépek jelentős mennyiségű alumíniumot szállítanak magukkal: a gépek teste is abból készül. A környezetünkben előforduló alumínium azonban nem fémes formában van jelen, hanem általában alumínium-oxidként jelenik meg. Ha az esővízből próbálsz alumínium-oxidot kimutatni, jusson eszedbe, hogy az esővíz az emberi tevékenységtől távoli területeken sem tiszta. A légkör legalsó rétege jelentős mennyiségben tartalmazhat a földfelszínről származó port. Ez a por hosszú utat tehet meg, mielőtt a csapadékkal kimosódik a légkörből. Tavasz végén és nyáron időnként előfordul, hogy az afrikai kontinensről származó sivatagi por a futóáramlások (jet stream) hátán eljut egészen hazánkig. Ilyenkor szürke, opálos lesz az ég és sárgás vöröses naplementéket figyelhetsz meg.

 

Hatalmas mennyiségű szaharai por jutott el Magyarországra 2008. május 29-én. A jelenség évente többször is előfordulhat.

Megjegyzendő, hogy ebben a meteorológiai helyzetben a száraz légrétegek hatására kondenzcsíkok sem jelennek meg. Egy hamarosan bekövetkező csapadékhullás, egy zápor, eső kimossa a sivatagi port a levegőből, amit sárgás-vöröses foltokként figyelhetsz meg az autókon, faleveleken. Ebből a "sáros esőből" biztosan ki lehet mutatni többek között az alumínium oxidját is, permetezni azonban ehhez sem kellett.


(Répás György)

Ezt az írást folytathatnánk még nagyon sokáig. Sorra vehetnénk a hírhedt ballaszttartályos, tűzoltórepülős fotókat, de ez nem a mi dolgunk és megteszi helyettünk más. Bemutathatnánk, hogy hogyan lehet némi csúsztatással sokkoló mérési eredményeket produkálni, alátámasztandó az elméletet, de ez sem a mi feladatunk. Arról is szólhatnánk, hogy az, hogy néhány politikus itthon, vagy más országokban magáénak érzi a témát és propagandát csinál belőle, az még nem jelent beismerést. A témának ezen területe már nem tartozik a légkörfizika tudománya alá, így itt mi befejezzük a cikket.

Végül egy gondolat, legyen ez a zárszó: Félted a bolygót az emberi tevékenységtől? Meg akarod őrizni a világot épségben az utókor számára? Akkor ne a levegőben keresd az alumíniumot, hanem a kezedben, kólásdoboz formájában és ha már megvetted, legalább sétálj el vele a következő szelektív hulladékgyűjtőig! Séta közben pedig gondolkozz azon, hogy mekkora terhelést jelentett a doboz ital előállítása és a kezedbe történő eljuttatása a Földnek!
Honlap készítés