Alsó állású délibáb

Inferior mirage

Az alsó állású délibáb jelenségével forró nyári napokon, sík területeken találkozhatunk. Az erős napsugárzás felmelegíti a talajfelszínt, amely pedig ennek a hőmennyiségnek egy részét átadja a felette levő légrétegnek. Ha szélcsend van a különböző hőmérsékeltű levegőrétegek nem keverednek, hanem egymás tetején a földfelszínnel párhuzamosan helyezkednek el. Ez esetben tehát a meleg levegőréteg van közelebb a talajfelszínhez és a hidegebb helyezkedik el felette.

Alsó és felső állású délibábok

Alsó és felső állású délibábok

Az eltérő hőmérsékletű rétegek sűrűsége is eltérő, amely azt jelenti, hogy a rajtuk áthaladő fény irányát megváltoztatják, azaz fénytörést idéznek elő. Fontos tehát leszögezni, hogy a közhiedelemmel ellentétben a délibáb fénytörési és nem pedig visszaverődési jelenség. A törési jelenség eredményeként egy adott tárgy képét fordított állásban a tárgy alatt figyelhetjük meg. Legismertebb formája a nyáron, aszfaltúton megfigyelhető "pocsolya". A jelenség hatására úgy tűnhet, hogy az utat víz borítja és benne tükröződnek a járművek. Alsó állású délibáb lehet a Balatonon is azon időszakban, amikor a nyáron felmelegedett víz még tartja a hőt (a víz fajhője nagyobb), viszont felette a légrétegek hidegek pl. egy front után, ha megnyugszik a levegő. Ilyenkor a víz felett egy kis rétegben a víz által felmelegített levegő hasonlóan működik, mint a napsütötte föld vagy út. Jellemzően kora őszi frontok után alakulhat ki ez a jelenség nagyobb tavak felett. 

Ugyanez a jelenség a sivatagi utazók által leírt délibáb, amikor a megfigyelő a távolban víztükröt vélt felfedezni. A jelenség nem stabil, a felmelegedő levegő mozgása, vagy a szél keveri a különböző hőmérsékletű rétegeket, így a tárgy képe gyakran torzul.

Nem pocsolya, délibábNem pocsolya, délibáb (Goda Zoltán)

Honlap készítés