Mindenekelőtt szeretnénk megjegyezni, hogy ha a mostanában oly divatos chemtrail-konteó kapcsán kerültél ide, arról remek kis összefoglalót olvashatsz a chemtrail.hu portálon!
A kondenzcsík egy hosszúkás, sávos, fehér felhőképződmény, amely a repülőgépek áthaladásakor jelenik meg – vagy épp nem jelenik meg, ez bizony az adott légköri réteg paramétereitől függ. Hogy ezt megértsd, ismerned kell a felhőképződés alapfolyamatát és a repülőgép égéstermékének összetételét. Egy felhő kialakulásához két összetevőre van szükség: kondenzmagra és kondenzálódó anyagra, ez utóbbi szinte mindig a víz. Ha elegendő kondenzmag és megfelelő mennyiségű vízpára van jelen a légkörben, kialakul a felhő. A repülőgépek üzemanyaga vízzé és szén-dioxiddá ég el. Az égéstermék tartalmaz még némi kén-, és nitrogénoxidokat, továbbá valamennyi kormot. Ez utóbbi remekül megfelel kondenzmagnak, tehát a víz és a kondenzmag megvan a jelenség kialakulásához (ugyanígy a korom szolgál az erdőtüzek felett kialakuló pirokumulusz felhők képződésének kondenzációs magjaként.).
Ha az adott légköri rétegben magas, vagy közel 100% a páratartalom, a megjelenő kondenzcsík sokáig látható marad, akár órákon át megfigyelhető, amint lassan szétterül. Esetleg rajta különféle örvénylések is megfigyelhető, amelyről lejjebb még olvashatsz. Ha azonban a levegő száraz, a kondenzcsík szinte azonnal eltűnik, hiszen a kondenzálódó víz rögtön el is párolog.
Érdekes jelenség, amikor a fent leírt eseteket egyszerre figyelheted meg: látszólag egymás mellett repülő gépek közül az egyik mögött megfigyelhető kondenzcsík, a másik mögött pedig nem. Ennek oka egészen egyszerű: nem azonos magasságban repülnek. Általában a magasabb légrétegek tartalmaznak kevesebb párát, de ez nem minden esetben igaz. Tehát előfordul, hogy a fejed felett látható gépek közül néhány hosszabb-rövidebb kondenzcsíkot húz, néhány mögött pedig nem látszik semmi.
Ha kondenzcsíkot figyelnél meg, gyengén fátyolfelhős, melegfront előtti időjárási helyzet alkalmas a leginkább, akár az időjárás közelgő változásának jele is lehet a kondenzcsíkok megszaporodása. Egy markáns hidegfront utáni száraz levegőben pedig szinte sosem figyelhető meg a jelenség.
A kondenzcsíkok speciális esete az, amikor színjátszó mintázatot láthatunk rajtuk, erről a színjátszó felhőknél olvashatsz részletesebben.
A kondenzcsíkok tehát egy kondenzmag köré kristályosodott jégből állnak, éppen ezért, ha megfelelően szabályosak a kristályok és ideális az elhelyezkedésük haló figyelhető meg rajtuk, az esetek elsöprő többségében melléknap. A kondenzek megfelelő körülmények közt folyamatosan szélesebbé válnak, szétterjednek az égen, a szélviszonyoktól függően különböző mintázatokat hozhatnak létre, megcsavarodhatnak, elgörbülhetnek, bármi történhet velük, ami egy természetes eredetű magasszintű felhővel is.
Ha figyeled a kondenzcsíkokat, valószínűleg találkoztál már olyan csíkkal is, ami a gép mögött bizonyos távolságban kis szimmetrikus, x-kromoszómára hasonlító szakaszokra, majd ezekből összeálló gyűrűkre bomlik. Ezt az örvényes-gyűrűs kondenzcsíkot a Crow-instabilitás hozza létre, amelyhez a repülőről leszakadó szárnyvégi örvénysorok illetve a légrétegek hőmérsékletének, sűrűségének különbsége miatti helyi turbulencia szükséges. A jelenséget S.C. Crow amerikai, aerodinamikával és repülésbiztonsággal foglalkozó fizikus írta le először.
A légiközlekedésnek köszönhetjük a lyukfelhőnek nevezett, kissé misztikusnak tartott jelenséget is. Olvass róla, de előbb nézegess kondenzcsíkos fotókat!
Angolul: Contrail
Szleng: kondenz
További fotók kondenzcsíkokról:
