Halójelenségek

Magyarország Babócs városában október 6-án napkelte előtt azt látták, hogy a levegőben két meztelen, de katonai pajzsokkal fölfegyverzett gyerek párharcot vívott. A harcban az, akinek két sassal díszített pajzsa volt, annyira legyőzte azt, akinek török címerpajzsa volt, hogy a vágástól megsebesített teste úgy látszott, hogy a felhőkből a földre esett. Ugyanabban az időben és ugyanazon a helyen szivárványt is láttak a maga természetes színeivel és két oldalán két Napot – 1556. október 6., Babócsa (W. Strauch)

A fénytörési jelenségek legizgalmasabb csoportját a halójelenségek alkotják. Az elnevezés görög eredetű, a ἅλως vagyis „halosz” szóból származik, ami fénykorongot, fénygyűrűt jelent. A halókat a jégkristályokon megtörő fény rajzolja az égre. A kialakulásukhoz szükséges apró jégkristályok formája, állása, egységes vagy kevert volta határozza meg, hogy milyen jelenség tűnik fel a fejünk felett.

Színes melléknap pehelyfelhőn
Színes melléknap egy tökéletes pehelyfelhőn (Goda Zoltán)

Jégkristályokkal leggyakrabban magasszintű felhőkben (cirrusz, cirrosztrátusz) találkozhatsz, de nagyobb hidegben a felszín közelében is kialakulhatnak. A vízmolekulák fizikai tulajdonságaiból adódóan fagyás során hatosával egy-egy kis hatszöget alkotva és ezzel kristályrácsba rendeződve kapcsolódnak össze. Szimmetrikus hatszög alakú kristályok keletkeznek; különböző vastagságú, szabályos hatszög alapú hasábok.

A víz hatszög alapú kristályrácsa
A víz hatszög alapú kristályrácsba fagy

A jégkristályok hexagonális szerkezetét jól ismerhetjük a hatágú hópelyhek változatos formáit szemlélve. A halójelenségek azonban nem a hópelyhek sokaságán, hanem a jég egy jóval szabályosabb változatán, szabályos, tömör jégkristályok millióin alakulnak ki. A kristályok a helyi meteorológiai viszonyok – elsősorban a hőmérsékleti állapotok és a relatív páratartalom – függvényében lehetnek laposak (lap), vagy hosszúkásak (oszlop). A kristályok lapjainak egymáshoz viszonyított szögei általában szabályosan állnak, ám bizonyos időjárási körülmények hatására – szél, légnyomás – a kristályok torzulhatnak.

Hatágú hópelyhek
A hópelyhek is hatágúak (Ujj Ákos)

A lapkristályok és az oszlopkristályok állása határozza meg a fénytörés jellegét, térbeli orientációjuktól függ, hogy melyik lapjukon jut be, s azután hogyan törik meg a fény. E tényezőktől függ tehát, hogy adott időjárási helyzetben milyen jelenség alakul ki.

Az, hogy egy jelenség mennyire látványos, szabályos és hogy milyen gyakran fordul elő, azt több tényező dönti el. A jégkristály alakja a legfontosabb. A későbbiekben és az egyes jelenségeknél részletesen tárgyaljuk a kialakuláshoz szükséges formákat. A kristályok száma a másik döntő tényező, amely a jelenség fényének erősségét, ezáltal a láthatóságát befolyásolja. A harmadik paraméter a kristályok minősége. Ez utóbbi alatt nem csupán az egyes kristályszemcsék szabályosságát értjük, hanem a felhő homogenitását is.

22 fokos haló
A 22 fokos haló egy szabályos kör (Goda Zoltán)

Néhány jelenség viszonylag gyakran megfigyelhető, néhány ritkábban és akad köztük olyan is, amely igazi különlegességnek számít. Vannak halók, amelyek megfigyeléséhez nem csak megfelelő időjárási körülmények kellenek, hanem megfelelő terepi viszonyok is szükségesek (a horizont alatt látszanak). A halójelenségeket tehát gyakoriságuk szerint érdemes csoportosítani de mindenképpen érdemes foglalkozni a kristályforma szerinti csoportosítással is. Mi megtesszük mindkettőt. A bal oldalon látható menüben keresgélhetsz gyakori és ritka halójelenségeket, vagy az igazán látványos komplexumokat és gyémántpor-halókat. Végül pedig egy fontos figyelmeztetés:

A halójelenségek közül néhány a Nap közvetlen közelében alakul ki. Soha ne nézz közvetlenül a Napba, hanem keress egy tereptárgyat, épületet, amivel eltakarhatod! A Nap közvetlen fénye maradandó látáskárosodást, vagy akár teljes vakságot okozhat!